Vérszegénység - anaemia

VÉRSZEGÉNYSÉG

Vérszegénységről (latinul anaemia, anémia), akkor beszélünk, ha a vér hemoglobin tartalma csökken- férfiakban 135 g/l, nőkben 120 g/l alatti érték esetén. Vagyis nem a vörösvérsejt szám alapján kell megítélni, hogy valaki vérszegény- e vagy sem!

De kezdjük az alapoktól!

A vörösvérsejtek felnőtt ember esetén a vörös csontvelőben termelődnek (szegycsont, csípőlapát, csigolyatestek, bordák), fő feladatuk a szervezet szöveteinek oxigénnel való ellátása és az ott keletkezett széndioxid eljuttatása a tüdőbe. Ezen gázok szállítása a fent említett speciális vastartalmú fehérje, a hemoglobin segítségével történik. Minden vörösvérsejt kb. 640 millió hemoglobin molekulát tartalmaz.

Egy vörösvérsejtnek, mely 8 mikrométer átmérőjű, nagyon szűk, akár 3,5 mikrométer átmérőjű kisereken is át kell ismételten haladnia, ezt a sejt bikonkáv korong alakja biztosítja. A 120 napos életideje alatt egy vörösvérsejt által megtett távolságot 300 mérföldnyire becsülik. Az elöregedett vörösvérsejteket a lép iktatja ki a keringésből.

A vérszegénység, kialakulásának okától függetlenül, számos panasszal, tünettel járhat:

  • gyengeség, levertség
  • terhelésre jelentkező nehézlégzés
  • szívdobogásérzés
  • fejfájás
  • nyálkahártyák halványsága

Fenti tünetek intenzitását természetesen a vérszegénység kialakulásának üteme, a vérszegénység mértéke, az életkor is befolyásolja.

A vérszegénység okai

Két nagy csoportba sorolhatók:

  • csökkent a vörösvérsejtek termelődése a csontvelőben- ennek számos oka lehet, pl. nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű építőelem a sejtképzéshez, mint vas, B12 vitamin, fólsav, vagy az őssejt, melyből a vörösvérsejt képződik, beteg pl. leukémiák vagy a csontvelőt idegen anyagok árasztják el, kiszorítva normális sejtképzést
  • fokozottan pusztulnak a vörösvérsejtek- hemolízis- melynek számos oka lehet öröklött vagy autoimmun betegségek formájában

Az alábbiakban a leggyakoribb okok: a vashiány, B12 vitamin és fólsavhiány ill. a krónikus vesebetegségekhez társuló vérszegénységről ejtünk szót.

A.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka világszerte.

Vashiány alakulhat ki akkor, ha:

  • elégtelen a táplálékkel bevitt vas mennyisége,
  • nem szívódik fel jól a vas
  • gyomorbélrendszeri vagy nőgyógyászati, esetleg húgyúti vérzéssel elveszíti a vasat a szervezet.

Lássuk ezeket részletesebben:

  • A táplálékben található vas/ leggazdagabbak vasban a vörös húsok, máj/ csupán 10%-a szívódik fel döntően a nyombélben. A felszívódást ronthatják a gyomorsav termelődését csökkentő gyógyszerek, a hasnyálmirigy enzimkivonatok, a fekete teák/!/, javíthatja a C-vitamin.
  • A vas felszívódási helyének műtét következtében történő beszűkülése pl. gyomorműtétek után vagy ezen helyet érintő betegségek pl. lisztérzékenység esetén is kialakulhat vashiány. Vaspótlás folyamán, ha nem javul a vérszegénység, akkor erre is gondolni kell, vasfelszívódási vizsgálatot végezni/ 2 db. vérvételből áll/, ha ez igazolja a rossz felszívódást, lisztérzékenység irányában tovább folytatni a kivizsgálást
  • A vashiány messze leggyakoribb oka a vérvesztés, döntően gyomorbélrendszeri betegségek következtében- gyomor-, nyombélfekély, gyulladásos vagy daganatos betegségei, de egy "ártatlan" rekeszizomsérv is okozhat időnkénti vérezgetéssel vashiányt. Ezen kórállapotok gyomor és vastagbéltükrözéssel deríthetők fel.

A vashiányos vérszegénységnek a fentebb felsorolt általános tünetek kívül lehetnek jellegzetes egyéb tünetei is, mint a nyelv gyulladása, a szájzugban berepedések, nyelészavar, szokatlanul erős sóvárgás bizonyos ételek után (pl. jégkocka) vagy a töredező, kanál alakú körmök.

A vashiány igazolása

Vashiányra felhívhatja a figyelmet a vörösvérsejtek kórosan kicsi volta, ezt a vérképben az alacsony MCV paraméter jelöli.

De természetesen a vashiányt objektíven kell igazolni, vérvizsgálattal, mindig három paraméter: a vas, transferrin és ferritin értékeit mérve. Önmagában a vas szintjének mérése alapján (gyakran találkozunk ezzel bizonyos laborleleteken) nem ítélhető meg a vasanyagcsere!

Ha a szervezetben valamilyen gyulladás zajlik, sajnos a fenti hármas sem nyújt kellő tájékoztatást a vasanyagcseréről, ilyenkor az ú.n. solubilis transferrin receptor szintet kell vizsgálni.

A vas pótlása

A patikai forgalomban levő vaskészítmények közül a Sorbifer durules felszívódása a legjobb. Minden vaskészítmény étkezés előtt bevéve szívódik fel jobban, ám ilyenkor gyakoribbak a gyomorbélrendszeri mellékhatásai, döntően székrekedést okoznak. Ez a mellékhatás csökkenthető, ha étkezés után vesszük be a vasat. A vaskészítmények feketére színezik a székletet ill. megfestik a vastagbél falát is, ezért tervezett vastagbél tükrözés előtt lehetőleg ne kezdjük el vaspótlást.

Léteznek fólsavval kombinált készítmények is, ezeknek az adása csak akkor jön szóba, ha vérvizsgálattal igazolt fólsavhiány is fennáll.

Egy havi vaskezelés után kötelező vérkép kontrollt végezni, hogy a vérszegénység mértéke csökkent-e, két havi terápia után normalizálódnia kell a vérképnek, ha ez nem következik be, egyéb okok után kell kutatni.

Amennyiben a vérkép rendeződött, fél éven át szükséges még a vasat szedni, a vasraktárak feltöltése céljából.

Felszívódási zavar esetén intravénás injekció formájában is pótolható a vas.

Üzenet: 

1. Vasat pótolni csak igazolt vashiány esetén szükséges! Két kivétel van: terhességben és művesekezelés alatt álló betegek részére profilaktikus (megelőző) vaspótlást alkalmaznak.

2. A vashiány okát mindig tisztázni kell!

B.

A vérszegénység következő nagy csoportját a nagyméretű (magas MCV érték) vörösvérsejtképzéssel járó B12 vitamin és fólsavhiány alkotja.

A B12 vitamin minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható, egy a gyomor által termelt faktorhoz/ (ú.n. intrinsic faktor- IF) kapcsolódva a vékonybél utolsó szakaszán szívódik fel, a májban tárolódik. A szerveztünk nagy mennyiségű B12 vitamin tartalékkal rendelkezik, így ezen vitamin hiánya csak kb. három évvel a B12 vitamin bevitel megszűnése után jelentkezik.

Számos oka lehet a B12 hiánynak:

  • Elégtelen bevitel: szigorú vegetariánusok esetén, akik még a tejtermékeket is kerülik
  • Nem termelődik az a bizonyos faktor (IF) a gyomorban, mely szükséges a B12 vitamin felszívódásához - gyomorműtétek után, amikor a termelődés helyét távolítják el, illetve károsodhatnak a termelődést végző sejtek egy autoimmun gyulladás folytán (anaemia perniciosa nevű betegség)
  • A B12 vitamin felszívódási helye a vékonybélben károsodott - ezt leggyakrabban gyulladásos bélbetegségek esetén tapasztaljuk (Crohn betegség)
  • Gyakran látunk B12 hiányt hosszantartó bizonyos gyomorsavcsökkentő gyógyszerszedés (ú.n. protonpumpagátló) mellett, döntően a gyomorban fellelhető Helicobacter pylori fertőzés ill. hasnyálmirigy elégtelen működése esetén is

A B12 vitamin hiány nemcsak vérszegénységet, mely gyengeséget, sápadt-sárgás bőrszínt, nyelvgyulladást (fájdalmas, vörös nyelv) okoz, hanem idegrendszeri eltérésekhez is vezethet, alsó végtagi zsibbadás, járászavar formájában.

A B12 vitamin szint mérhető a vérben, így a hiány objektíven igazolható vérvizsgálattal.

Pótlása kizárólag injekciós bevitel formájában valósítható meg, meghatározott menetrend szerint. A vérkép teljes mértékben rendeződni tud két hónapon belül, ám az idegrendszeri tünetek állandósulhatnak, ha több, mint hat hónapja állnak fenn és a beteg nem kap megfelelő B12 vitamin pótlást.

Üzenet: gyomorműtéten átesett, gyulladásos bélbetegségben (Crohn betegség) szenvedő, tartós protonpumpagátló gátló terápiában részesülő beteg esetén B12 vitamin szintet ellenőrizni kell!

A fólsav döntően növényi eredetű táplálékkal jut a szervezetbe, a citrusfélék és leveles zöldségek a fő források.

Fólsavhiány kialakulhat:

  • elégtelen étrendi bevitel: alkoholisták, daganatos betegek esetén vagy az ételeiket túlságosan megfőző egyének esetén
  • megnövekedett fólsavigény esetén: terhességben, bizonyos bőrbetegségekben
  • bizonyos gyógyszerek hatására- autoimmun rheumatologiai kórképekben használt methotrexat/Trexan hatására

A fólsavhiány vérszegénységhez vezet, ám idegrendszeri tüneteket, mint a fentebb részletezett B12 vitamin hiány, nem okoz.

A fólsav szintje mérhető a vérben, a hiány így vérvizsgálattal objektíven igazolható.

Pótlása Fólsav, Huma-Folacid tablettákkal valósítható meg, a vérszegénység teljes rendeződése kb. két hónapot vesz igénybe.

Mivel a fólsavnak igazoltan szerepe van a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzésében, már a terhesség tervezése esetén is célszerű megfelelő fólsavszintet biztosítani.

C.

Mivel egyre több a krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg, említést érdemel a vérszegénység egy speciális formája, mellyel ezen betegek esetén találkozhatunk.

Ma a krónikus veseelégtelenség leggyakrabban a cukorbetegség illetve akár cukorbetegség nélkül is a veséket ellátó ütőerek beszűkülésének (nefroszklerózis) következtében alakul ki. A vese romló működése érinti egy a vesében termelődő, a csontvelőben a vörösvérsejt képzést fokozó hormon, az eritropoetin termelődését.

Ezen betegek vérszegénysége esetén meghatározzák a fenti hormon szintjét, hiánya esetén ennek pótlása történik bőr alá adandó injekció formájában. Mindezen vizsgálatokat és az eritropoetin pótlását a nefrológiai szakgondozó irányítja.

Dr. Puskás Tímea