Gyomor-bélrendszeri fekélybetegség

2020.04.27

Az emberi szervezet a fenntartásához, fejlődéséhez szükséges anyagokat táplálkozás útján szerzi meg.

A tápcsatornának, mely a szájüregtől a végbélnyílásig tart, egyrészt mechanikai: felaprító, keverő, tároló, továbbító, másrészt az emésztőenzimek/ nyál, hasnyál, gyomornedv, bélnedvek, epe/ termelése által kiválasztó, valamint felszívó és kiürítő funkciója van. Fentieken kívül egyre nagyobb jelentőséggel bír az immunrendszerben betöltött szerepe a bélbaktériumok révén. 

Hogy hasznosulni tudjon, a tápláléknak le kell bomlania egyszerűbb szerkezetű alkotókká.

Ezen folyamatok már a szájüregben elkezdődnek, a gyomorban folytatódnak és a vékonybélben válnak teljessé. Minden tápanyag a vékonybélből szívódik fel, a vastagbélben elsősorban folyadékfelszívás történik.

A gyomorban az emésztőnedveket termelő mirigyek az erősen redőzött nyálkahártya mélyedéseiben foglalnak helyet.

A gyomornedv jellegzetes alkotói a sósav, a fehérjék lebontását elindító pepszin és a gyomornyálkahártyát védő mucin. A sósav által biztosított savi vegyhatásnak több szerepe is van: a fent említett pepszin aktiválása, a gyomorba jutott táplálék kémiai "megtámadása" valamint a táplálékkal bejutott kórokozók elpusztítása. Ez utóbbi alól kivételt képez a Helicobacter pylori nevű microorganizmus, mely erősen savas kötegben életképes és szerepet játszik a fekélybetegség kialakulásában.

A vékonybél mind anatómiai elhelyezkedését, mind működését tekintve az emésztőrendszer központi szerve. Hossza 3-4 m, felületét a redők, a bolyhok és a mikrobolyhok jelentősen, mintegy hatszázszor nagyobbra, teniszpálya méretűre növelik, így az emésztőnedvek által véghezvitt tápanyag lebontás után helyet adva azok felszívódásának.

Mi is a fekélybetegség?

A fekély a nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm-es kiterjedésű területen, mélységében a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti. A fekélybetegség a gyomrot és a vékonybél első szakaszát, a nyombelet érinti.

A fekélyek ötször gyakrabban jönnek létre a nyombélben, férfiaknál valamelyest gyakoribbak és noha bármely életkorban előfordulhatnak, a nyombélfekély 30-55 éves korban, míg a gyomor fekélyei 55-70 év között gyakoribbak.

Mi okozza a fekélybetegséget?

A fekélybetegségnek alapvetően két fő oka van: a fentebb már említett Helicobacter pylori fertőzés valamint az ú.n. nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek hosszú távú szedése. A nyombélfekélyben szenvedők akár 90%-ánál igazolható a Helicobacter pylori jelenléte.

A fekélyek kevesebb, mint 5%-át okozzák egyéb kórállapotok, mint hormontermelő daganat- Zollinger - Ellison syndroma, bizonyos vírusfertőzések szervátültetett betegek esetén, krónikus vesebetegségek, májcirrhosis.

A dohányzás hajlamosít fekélybetegség kialakulására, ám úgy tűnik, hogy sem az alkohol, sem az étrendi tényezők, sem a stressz nem okoz fekélybetegséget!

A Helicobacter pylori nevű kórokozót az 1980-as években írta le két ausztrál tudós: Barry Marshall gasztroenterológus és Robin Warren patológus. Az egyik legelterjedtebb fertőzés, az emberiség 50%-ánál jelen van. A fejlődő országokban az emberek 90%-a is fertőzött lehet. Terjedése fertőzött étel és víz útján lehetséges. Mivel széklettel ürül, a kézhigiénia hiánya segíti a terjedését.

Gyakran már csecsemő vagy gyermekkorban megtörténik a fertőződés. Magyarországon a 20-30 évesek 40-50%-a, az 50- 60 évesek 65-70%-a hordozza a baktériumot.

A kórokozó jelenléte nem egyenlő a betegséggel, hiszen csak a fertőzöttek kb. 10%-ában alakul ki fekélybetegség, elsősorban a nyombélben.

Csak az emberi gyomor nyálkahártyáján képes szaporodni, inaktív formában azonban állóvizekben, földön, egyes állatok szervezetében évekig életképes maradhat.

A Helicobacter pylori elszaporodva a nyálkahártyán, bizonyos gyulladásos anyagok (citokinek) által fokozott sósav elválasztást eredményez és ez vezet a fekély kialakulásához.

A fekélybetegségen kívül sok más kórképpel is kapcsolatba hozták, így a gyomor egyfajta daganatával, az ú.n. MALT lymphomával, vastagbélgyulladásokkal, de számtalan nem gyomor-bélrendszeri betegséggel is, mint a szív koszorúérbetegsége, rozácea, Alzheimer kór.

A másik nagy csoport, a nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszerek azért okoznak fekélybetegséget, mert egy olyan enzim működését gátolják (COX-1), melynek a gyomor és nyombél nyálkahártyájának védelmében van szerepe.

Ezen gyulladáscsökkentő gyógyszereket-iboprofen, diclofenac, aceclofenac, stb tartalmú szerek, melyek nagy része vény nélkül is hozzáférhető, kiterjedten használjuk láz, fájdalomcsillapításra főleg fülorrgégészeti és mozgásszervi megbetegedések esetén.

Az ugyanezen csoportba tartozó, szívérrendszeri betegségek miatt kötelezően szedendő kis dózisú acetilszalicilsav (Aspirin, Astrix, ASA) önmagában is kétszeres kockázatot jelent fekélybetegség kialakulása szempontjából- kombinálva a fent említett szerekkel ez a kockázat tízszeresére növekszik. Ha a páciens még Helicobacter pylori fertőzött is, úgy ezt a kockázatot még háromszorosára növeli.        

Milyen tüneteket okoz a fekélybetegség?

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők okozta fekély leggyakrabban tünetmentes, sokszor a fekélybetegség a szövődményeivel- vérzés, a fekély "átlyukadása"- perforációja ill. a gyomor kimeneti szakaszának elzáródásával jelentkezik.

Klasszikusan gyomortáji a fájdalom, melyet gyötrőnek, tompának, éhségszerűnek szoktak leírni. A fájdalmat gyakran enyhíti az étkezés, ám 2-4 óra elteltével a fájdalom visszatér. A fájdalomhoz társulhat hányinger és étvágytalanság is.

A fekélybetegség szövődményei esetén a következőket tapasztalhatjuk:

  • Vérzés esetén: kávézacc- szerű hányást, fekete- emésztett vért tartalmazó székletet vagy akár véres székletet is, ha masszív vérzés alakul ki. A vérzés lehet "occult" is, ekkor szabad szemmel nem felismerhető, csak kémiai módszerekkel mutatható ki vér a székletben
  • Perforáció esetén hashártyagyulladás következtében hirtelen kialakuló, súlyos, az egész hasat érintő fájdalom jelentkezik
  • A gyomor kimeneti szakaszának elzáródása esetén korai teltségérzés, fogyás, hányás jelentkezik étkezés után 1-2 órával és jellegzetesen részben megemésztett ételt tartalmaz

Hogyan vizsgálható a fekélybetegség?

A fekélybetegség kivizsgálása gyomortükrözéssel (felső endoscopos vizsgálat) történik. A régebben alkalmazott gyomor röntgen vizsgálatot a tükrözés kiszorította a vizsgálati módszerek közül. Hasi CT vizsgálat a szövődmények kivizsgálásában segíthet. 

A gyomortükrözés éhgyomorra történik, ha nem reggeli a vizsgálat időpontja, 6-8 órával a vizsgálat előtt nem szabad enni, 4 órával előtte inni sem. A rendszeresen szedett gyógyszerek bevételéről a vizsgáló orvossal mindig egyeztetni kell, különösen, ha valaki véralvadást gátló szereket szed!!!

A vizsgálatot garatérzéstelenítés mellett végzik, a bal oldalán fekvő páciens szájába egy műanyag csutorán át egy kisujjnyi vastagságú, hajlékony csőszerű műszert vezetnek le a garaton át a nyelőcsőbe, majd a gyomorba és a nyombélbe. A rendszerhez tartozó monitoron megtekinthető ezen szervek belső felszíne, nyálkahártyája.

Ép nyálkahártya a nyombélben:

Gyomorfekély képe:  

Gyomorfekély esetén a széli részekből kötelező a mintavétel/ biopsia/ szövettani vizsgálat céljából, rosszindulatú daganat kizárására. Ugyanezen mintából a Helicobacter pylori jelenléte is igazolható.

Hogyan gyógyítható a fekélybetegség?

A fekélybetegség gyógyítása korábban csak műtéti módszerekkel volt megvalósítható, több évtizede már gyógyszeresen is gyógyíthatóvá vált, a gyomorsav képződésének gátlása révén.

A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek okozta fekélyek esetén az ártalmas szer szedését abba kell hagyni, Helicobacter pylori jelenléte esetén a kórokozó kiirtására is törekedni kell.

Napjainkban a gyomorsav csökkentésének leghatásosabb eszközei a protonpumpagátlók (PPI) - a sósav képződésében szerepet játszó enzimet blokkolva csökkentik annak mennyiségét a gyomorban. A ma forgalomban levő PPI-k: pantoprazol, rabeprazol, esomeprazol, lansoprazol és omeprazol mind alkalmasak a fekélybetegség gyógyítására, a nyombélfekély 4 hetes, gyomorfekély 8 hetes kezelést vesz igénybe. Nagyon fontos, hogy a savcsökkentőt min. fél órával étkezés előtt vegyük be.

A Helicobacter pylori kiírtása kétféle antibiotikum és a fenti protonpumpagátlók egyikének két hétig tartó szedésével történik. A terápia sikerességét ú.n. ureakilégzési teszt segítségével lehet lemérni. A vizsgálatot úgy kell tervezni, hogy előtte egy hónapon belül antibiotikum kezelésben ne részesüljön a beteg, a vizsgálat előtt két hétig protonpumpagátlót sem kaphat a beteg.

A fekélybetegség megelőzése érdekében azokat a betegeket, akik szívérrendszeri betegségük miatt tartós acetilszalicilsav kezelésben részesülnek és 60-70 évnél idősebbek, célszerű tartós savcsökkentő terápiában részesíteni, ami lehet napi egyszer adott protonpumpagátló szer vagy napi kétszer adott ú. n. H2 receptor antagonista - régi típusú savcsökkentő (famotidin, ranitidin, nizatidin). Ezen betegek Helicobacter pylori szűrése is indokolt lenne.

A PPI-k hosszú távú alkalmazása során a B12 vitamin, kalcium és a vas felszívódásának zavarával kell számolni (ezen anyagok szintjeit ellenőrizni szükséges, csontsűrűség ellenőrzése is javasolt) valamint a gyomorbélrendszeri fertőzések nagyobb kockázatára is figyelni kell.

Fontos! PPI szert ok nélkül, főleg hosszú távon ne szedjünk! Hasonlóképpen nem-szteroid gyulladáscsökkentőket is a lehető legrövidebb ideig alkalmazzunk!

Dr. Puskás Tímea