Érelmeszesedés

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) a vivőerek (artériák) több évtized alatt kialakuló elváltozása, amely során megváltozik az ér szerkezete, ezáltal különböző panaszokat és betegségeket okoz. Az atherosclerosis egyéni adottságoktól is függően különböző mértékben és helyen károsítja az ereket, így az különböző életfontosságú szervekben képes érelzáródást okozni. Az érelmeszesedés kapcsán kialakuló kardiovaszkuláris betegségek a fő halálokok a világon, és Magyarországon is.


Az atherosclerosis okozta kezdeti érelváltozások már a korai 20 években elkezdődnek. A szervkárosodásra utaló tünetek a 40-50-es években jelennek meg, a súlyos szervkárosodás és a halál általában a 60-as évek után következik be.


Sok mindent ismerünk az érkárosodások kialakulásának folyamatáról, bár a mai napig intenzív kutatások folynak, hogy az atherosclerosist minél jobban megértsük és a folyamatába minél korábban be tudjunk avatkozni, ezzel csökkentve a kardiovascularis betegségeket és halálozást.

Az erekben végbemenő folyamat:

1., Zsíros csík: az érbelhártyában elkezdőik a vérzsírlerakódás (lipid), amely körül kis intenzitású, de állandó gyulladás alakul ki.

2., Korai plakk: tovább folytatódik a vérzsírlerakódás, a lerakódás közepe, magja elhal, amelyben különböző anyagok rakódnak le, tovább fokozódik a helybeni gyulladás. Először a plakk lágy, kötőszövetes elemekből áll, majd meszesedik. A központi, elhalt mag felett úgynevezett sapka alakul ki.

3., Elmeszesedő plakk: A plakk tovább nő, elmeszesedik. Az ér üregének a nagy részét kitölti, jelentős véráramlási problémákat okoz.

4., Plakk megrepedése: Ha a megreped, a magjában lévő anyagok az érbe kerülnek, ahol beindítva a véralvadási folyamatot érrögöt, thrombust képeznek, amely elzárja az eret. Az elzárás helyétől függnek a panaszok, amennyiben nagyobb érben történik halált okoz.

Megkülönbözhetünk úgynevezett vulnerábilis (sérülékeny) plakkot és stabil plakkot. A vulnerábilis plakkra jellemző, hogy kevésbé meszes, a sapka része vékony és alatta nagy mennyiségű lipid-dús mag van. Ezek a plakkok könnyebben repednek meg, ezáltal thrombust és érelzáródást okozva. A stabil plakkra jellemző, hogy nagy a mésztartalma és kicsi a lipides magja. Ezek a típusú plakkok nehezen repednek meg, de a folyamatos növekedéssel az ér keresztmetszetét lényegesen tudják szűkíteni, így okozva érszűkületet.


Az érelmeszesedés rizikófaktorai:

Nem befolyásolható:

  • nem (férfi)
  • életkor
  • rassz
  • veleszületett anyagcserebetegségek
  • családi megbetegedések, halálozások

Befolyásolható:

  • dohányzás
  • magasvérnyomás
  • vérzsíreltérések
  • cukorbetegség
  • elhízás
  • mozgásszegény életmód
  • táplálkozás
  • stressz
  • túlzott alkoholfogyasztás
  • környezetszennyezés
  • szervezet krónikus alacsony szintű gyulladása

Atherosclerosis talaján kialakuló betegségek:

szív: szívkoszorúerek meszesedése kapcsán iszkémiás szívbetegség, angina (koszorúér görcs) és szívinfarktus

agy: stroke

vese: krónikus veseelégtelenség

alsó végtagok: alsó végtagi ütőérszűkület, amely a láb elvesztéséhez, amputációjához is vezethet.

egyéb erek: nyaki ér meszesedés (következtében stroke), beleket ellátó erek szűkülete

Diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálat, röntgen, ultrahang (nyaki ér, hasi- és szívultrahang), kontrasztanyagos CT, MRI, érfestéses, valamint katéteres vizsgálatokat használhatunk annak megfelelően, hogy melyik szervet érinti az érszűkület.

A szív- és érrendszeri megbetegedések és halálozás becslésére úgynevezett rizikó táblázatot alkalmazunk. Néhány adat megadásával saccolható a 10 éven belüli rizikó. A táblázat megalkotásához sok klinikai vizsgálathoz volt szükség, valamint az USA-beli Framingham város lakóinak az 1950-es évek óta folyó folyamatos egészségügyi felmérése és adataik követése.

Kezelése:

Az érelmeszesedés okozta érbeni eltérés nem gyógyítható, de kezelhető és a további állapotromlás megakadályozható. A legfontosabb a befolyásolható rizikófaktorok csökkentés, tehát a dohányzás elhagyása, céltartományban lévő vérnyomás, vérzsír- és vércukorértékek elérése, megfelelő táplálkozás és testmozgás, testsúlycsökkentés. Az atherosclerosis kezelésében a koleszterinszintet csökkentő sztatinoknak van az egyik nagyobb szerepe. Túl azon, hogy az atherosclerosis egyik fő rizikófaktorát csökkentik a sztatinok, klinikai vizsgálatokkal kimutatták, hogy megfelelő mértékű koleszterincsökkentés mellett a már kialakult érszűkületes plakkok mérete is csökken.

Amennyiben a gyógyszeres kezelés mellett nem sikerül megfelelő átjárhatóságú érszakaszt biztosítani, akkor különböző invazív, műtéti eljárásokkal tudjuk az adott szerv megfelelő vérellátását biztosítani. Ilyen műtéti eljárás a bypass, amely során a szűkült érszakaszt áthidaljuk egy másik ér vagy műér segítségével. Ballonkatéterezés során a szűkült érszakaszba egy ballont vezetünk, amelyet ott felfújva kitágítjuk az eret. Hogy ez ismét nem tudjon beszűkülni egy úgynevezett stentet helyezünk bele, így biztosítva a megfelelő vérátáramlást.

Dr. Kiss Melinda