Daganatos megbetegedések, szűrővizsgálatok

2020.05.26

A daganat kifejezés a latin eredetű "tumor" szóból származik- melynek jelentése "hízik", "dagad", de hasonló kórképeket fed a görög eredetű "neoplasia" kifejezés is, mely "új képződmény"- t jelent.

A rák megnevezést elsőként Hippokratész használta a rosszindulatú daganatok megnevezésére/ "karcinosz"- görögül rákot jelent/, a jóindulatú daganatokat "onkosz"-nak nevezete, mely duzzanatot jelent- ez utóbbiból származik az onkológia kifejezés- az orvostudomány daganatos betegségekkel foglalkozó ága.

De mi is a különbség a jó és rosszindulatú daganatok között?

A rosszindulatú daganatok képesek beszűrni és károsítani a környező szöveteket valamint távoli áttéteket, metasztázisokat képeznek. A jóindulatú daganatok ezen tulajdonságokkal nem bírnak, lassabban növekednek, sebészi eltávolításuk után a kiújulás esélye jóval kisebb, mint a rosszindulatú daganatoké.

A daganatok közös jellemzője a szabályozatlan sejtosztódás: bizonyos DNS hibák, mutációk a sejtciklus szabályozásában részt vevő gének/ onkogének, tumorszupresszor gének/ kóros működéséhez vezetnek.

A rosszindulatú daganatok Európában és az USA-ban a második helyen állnak a halálozási statisztikában, a szívérrendszeri halálozás után. Ezen belül a tüdőrák tölt be vezető helyet, ezt követi a vastagbél, emlő és prosztatarák. Ázsiában alacsonyabb a rákos betegségek aránya, itt a gyomor és májrák vezeti a listát. 

Melyek a daganatok kialakulásának ismert okai, rizikótényezői?

A daganatok kialakulásáért 80%-ban környezeti tényezők tehetők felelőssé, 5-10%-ban örökletes tényezők állnak a háttérben.

  • A legismertebb az összefüggés a dohányzás és a tüdőrák között- a kockázat magasabb 20 éven át tartó dohányzás esetén és arányos a naponta elszívott cigaretták számával- a dohányzás elhagyását követően a rizikó évről évre csökken. A dohányzás a szájüregi és a gégerák kockázatát is emeli.
  • Az alkohol növeli a szájüregi és nyelőcsőrák kialakulásának esélyét
  • Az UV sugárzás a bőrdaganatok előfordulási gyakoriságát fokozza
  • Az elhízás, helytelen táplálkozás/ zsírokban, zsírsavakban gazdag/ az emlő és vastagbélrák kockázatát emeli
  • A környezetszennyezés is növeli a kockázatot: a növényvédőszerek, az azbeszt, a hulladékégetők tisztítatlan füstgázai lehetnek karcinogének.
  • Bizonyos vírusfertőzések is növelhetik a rákos megbetegedések esélyét, ilyen a hepatitis B, C vírusok és a májrák, a szexuális úton terjedő humán papilloma vírus/HPV/ és a méhnyakrák valamint a végbéltáji rákok összefüggése, és a mononucleosist/ mirigyláz/ okozó Epstein-Barr vírus és nyirokcsomó daganatok közötti kapcsolat
  • A baktériumok közül ismert az összefüggés a Helicobacter pylori fertőzés és a gyomorrák bizonyos típusa között
  • Egyes daganatfajtáknál az örökletes tényezőknek van szerepe: az emlő és petefészekrák bizonyos családokban halmozottan és fiatal életkorban fordul elő- itt a BRCA-1 és BRCA-2 gén kóros szerkezetű- ennek a mutáns génnek az öröklődése azt jelenti, hogy a teljes élethosszra az emlőrák kialakulásának valószínűsége 85%, a petefészekráké kb. 50%. Vastagbéldaganatoknak is ismerünk örökletes formáit.
  • A menopauza után alkalmazott női nemi hormonok az emlőrák esélyét emelik
  • Daganatos betegségek oka lehet egy korábbi tumor miatt alkalmazott gyógyszeres vagy sugárkezelés is

Fentiekből következhetnek rögtön a rákos megbetegedések megelőzésének lehetséges eszközei, "ami rajtunk múlik": ne dohányozzunk, táplálkozzunk egészségesen, mozogjunk, törekedve az ideális testsúly megtartására, kerüljük az UV sugárzást- 11 és 15 óra közötti magas UVB sugárzás miatt a napon való tartózkodást illetve ugyancsak bőrrákot okozó magas UVA sugárzás miatt a szoláriumokat is. Szintén a megelőzést szolgálja a hepatitis B és a HPV elleni védőoltások hozzáférhetősége, a Helicobacter pylori kombinált antibiotikus terápiával történő kiirtása is.

Hasonlóan jelentős szerepe van a rákbetegségek korai felismerésének a szűrővizsgálatok segítségével:

  • A tüdőrák szűrése: A listavezető, magas halálozási ráta az alacsony gyógyulási arányra vezethető vissza, ami pedig összefüggésbe hozható a szűrés és a korai felismerés hiányával. A tüdőrák fejlődésének kezdeti szakaszában nem okoz tüneteket. Korai időszakban a tüdőrák többnyire mellkas röntgenen sem ismerhető fel. A felismerés pillanatában pedig gyakran már előrehaladott stádiumban van a beteg. Jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott szűrési gyakorlat a világon. A tüdőgyógyász szakmai kollégium állásfoglalása szerint a 40 év feletti dohányosok évenkénti szűrése mindenképpen indokolt, erre aktuálisan a tüdőgondozók ernyőkép szűrői állnak rendelkezésre. A 90-es évek elejétől több vizsgálatsorozat is bizonyította, hogy az ú.n. alacsony dózisú spirál CT vizsgálat alkalmas a kis, "korai" tüdőrák felismerésére, ezzel a módszerrel közel négyszer több rosszindulatú daganatot lehet kimutatni, mint a hagyományos mellkasröntgenvizsgálattal, a sugárterhelés a hagyományos CT vizsgálat hatoda.
  • Emlőszűrés: az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége. Az emlő önvizsgálata javasolt 20 éves kor felett havonta, évente egyszer javasolt orvos által is, mely a nőgyógyászati szűréssel egybekötve megtörténik. 40 éves kor felett javasolt évente a mammográfia ill. az emlő ultrahang vizsgálata- együtt nagyobb eséllyel fedik fel a kóros eltéréseket. Bár a népegészségügyi szűrőprogram 65 éves korig toborozza emlőszűrésre a betegeket, az emlőrák veszélye ezen kor felett sem szűnik meg, így a szűrővizsgálatokat a továbbiakban is indokolt elvégezni! Amennyiben anyai ágon előfordult emlőrák a felmenők között, a szűrővizsgálat már korábbi életkorban indokolt.
  • Vastagbélrák szűrése: férfiakban a tüdőrák, nőkben az emlőrák után a második leggyakoribb rákféleség. A daganatos betegségek közül a legjobban és a legeredményesebben szűrhető. A szűrés módja az évente elvégzett széklet vizsgálat- ennek során a szabad szemmel nem látható, csak kémiai módszerekkel kimutatható vért vizsgálnak illetve ötévente javasolt a vastagbél tükrözéses vizsgálata/ kolonoszkópia/ 40 éves kor felett- a vizsgálat jelentőségét növeli az a tény, hogy képes felfedni a vastagbélrák kiindulópontjául szolgáló polipokat, melyek eltávolításra kerülnek a vizsgálat során.
  • Nőgyógyászati szűrővizsgálat javasolt évente 18 éves kortól ill. a nemi élet megkezdését követően- a méhnyakrák szűrése citológiai mintavétellel valamint a méhnyak megtekintésével- kolposzkóp nevű eszköz segítségével, hüvelyi ultrahang vizsgálat a petefészek ill. a méhtestrák gyanúját is felvetheti.
  • Prosztatarák szűrés javasolt kétévente 40 év feletti életkorban: ultrahang vizsgálattal, a prosztata megtapintásával/ ez végbélen keresztül történik/ és a vérből meghatározott tumormarker a PSA/ prosztata specifikus antigén/ segítségével
  • Hererák szűrésére a herék rendszeres önvizsgálata javasolt
  • Bőrgyógyászati szűrővizsgálat: az utóbbi években drámai emelkedést mutat a legveszélyesebb bőrrák, a melanoma előfordulása. Nagyon fontos szerep jut a korai felismerésében anyajegyeink rendszeres önvizsgálatának: az anyajegy színében, felszínében, alakjában, nagyságában történő változások bírnak jelentőséggel, vagy éppen ha viszketni, vérezni kezd, azonnal bőrgyógyászati konzultáció szükséges, de akkor is szükséges évente egyszer bőrgyógyászati rákszűrésen részt venni, ha sok anyajegyünk van és megjelenésükben semmiféle változást nem tapasztalunk. A bőrgyógyász egy dermatoszkóp nevű nagyító segítségével vizsgálja meg egyenként az anyajegyeket. Rendelkezésre állnak olyan szűrőközpontok is, ahol az anyajegyeket nem csak ellenőrzik, hanem fotó dokumentációt is készítenek róluk, így a következő szűrés alkalmával az anyajegyek összehasonlíthatók, az esetleges méret és alakbéli változások nyomon követhetők.
  • A szájüregi daganatok szűrővizsgálata gyakorlatilag megtörténhet a félévente javasolt fogászati szűrés keretén belül. Az utóbbi évtizedekben a szájüregi rákos halálozás nagymértékben megnövekedett, az idejében felismert és kezelt betegek azonban az esetek 80%-ban gyógyulnak- fontos, hogy már a rák kifejlődését megelőző állapotban is könnyen felismerhetők az eltérések: nem ledörzsölhető fehér folt/ leukoplakia/, nem múló piros folt, nem gyógyuló nyálkahártyahiány.
  • A hepatitis B vagy C vírus okozta krónikus májgyulladásban szenvedők esetén fokozott a májrák kialakulásának esélye, esetükben félévente javasolt hasi ultrahang vizsgálat elvégzése.
  • Természetesen a "rutin" laborvizsgálat is felvethet számos gyanút, mely daganatos betegséggel lehet kapcsolatban- kóros májfunkció, vérszegénység, vagy a vizelet üledék vizsgálata során észlelhető eltérések- a kiválasztórendszer: vese-, vesevezeték-, húgyhólyagrák első jele lehet panaszmentes betegben a vörösvértestek megjelenése a vizeletüledékben.
  • A széles körben ismert tumormarkerek többségükben nem alkalmasak betegségek diagnosztizálására, sokkal inkább egy már ismert daganatos betegség követését szolgálják.

A szűrővizsgálatok célja, hogy a rákos megbetegedés minél korábbi fejlődési stádiumában kerüljön felismerésre, így a gyógyulás esélye sokkal nagyobb, mint akkor, ha panaszok miatt történő kivizsgálás során igazolódik a betegség.

A szűrővizsgálatok széles köre áll rendelkezésre, azonban az egyén felelőssége marad az, hogy foglalkozzon az egészségével és éljen ezekkel a lehetőségekkel...

Dr. Puskás Tímea